Támogatóink:

Kulturist Kft


Látnivalók - látványosságok

Árpádkori templom - Velemér

A késő román és kora gót építészeti stílus jegyeit egyaránt magán viselő épületet Aquila János 1377. körül készült freskói tették világhírűvé. Öt településen maradtak fenn munkái (Veleméren kívül Szlovéniában Mártonhelyen és Bántornyán, Ausztriában pedig Fürstenfelden és Radkersburgban).A templom az országúttól kicsit távolabb, a falu délkeleti szélén, a temető közelében található. Tábla hívja fel a figyelmet arra, hogy melyik portán lehet átvenni a kulcsokat. Az elragadó, XIII. századvégi, késő román-kora gót temploma távol az országúttól, (ma Paprétnek nevezett terület) az erdő mellé bújva áll immár hét évszázada. 1378-ban a radkersburgi Aquila János festette ki a templombelsőt, teljesen beborítva a falat a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal. Páratlan értékű freskótöredékek találhatók az egyhajós, tornyos, sokszögű szentéllyel záródó apró templomban. A reformáció helvét irányzatához csatlakozott tájban a XVII. század elején e templom is a reformátusok használatába kerül.Nemcsak a szentek tiszteletét, de képzőművészeti ábrázolásukat is elvetik: a faliképeket az országos gyakorlatnak megfelelően lemeszelik. III. Károly intézkedéseiben jelentkező XVIII. századi rekatolizálás 1732-ben ugyan visszaadja a templomot a katolikusoknak, ámde a község népe kitart protestáns volta mellett. A templom a szombathelyi egyházmegye megalakulása után ebbe az egyházi szervezetbe tartozott, de nem lett önálló plébénia, hanem a kercai plébánia fikiája a napjainkig.A gondoskodó hívő sereg nélkül maradt templom az 1808. évben már annyira romossá vált, hogy nem is használták. Egy 1825. évi jelentés szerint még a kő berendezéseket is széthordták. A beszivárgó esővíz lassan lemosta a mészréteget a falképekről. Erre figyelt fel a szomszédos Szentgyörgyvölgy éles szemű és éber lelkiismeretű református iskolamestere, Gózon Imre. Tulajdonképpen neki köszönhetőe műemlék fennmaradása. Értesíti az épület pusztulásáról a magyar műemlékvédelem atyját, Rómer Flórist, aki 1863-ban felkeresi Velemért. A szemle után nem elégszik meg az itt látott falképek részletes leírásával, hanem gyűjtést szervez a templom megmentésére. Támogatja a vállalkozást Szenczy Ferenc szombathelyi püspök is: 1865-ben tetőt emeltet az épületre. Azonban a tetőn is átszivárgó nedvesség a falikép-állományban egyre nagyobb pusztítást végez. Amikor 1940-ben Pável Ágoston, a szombathelyi múzeum igazgatója Velemérre látogat, a már szinte romos épület alig látszik ki a gaz és cserjék sűrűjéből.A vészjelzésekre megindult restaurálások (1941-ben, 1956-1966-os években, 1967-68-ban, s végül 2003-ban)eredménye képpen ismét csodálatos élményben részesülhetnek az Árpád-kori templom látogatói.A falusi templom nagyobb átalakítások nélkül, zömében középkori állapotában maradt ránk. Egyhajós, a hajónál keskenyebb és a nyolcszög három oldalával záruló szentélyű, nyugati tornyos templom. A szentélye boltozott, a hajónál alacsonyabb. A hajó sohasem volt boltozva. A nyugati homlokzat elé kiugró, négyzetes alaprajzú tornyot a földszínten kapuk törik át. A külső csúcsíves kapu az előcsarnokul szolgáló toronyaljba vezet. A belső ajtó gótikus, körtetagozatos, ez a templomhajóba nyílik. A torony nyugati homlokzatán lévő három gótikus ablak közül kettő lőrésszerű, egyenesen levágott, a legfelső díszesebb kiképzésű, gótikus, mérműves ablak. A torony másik három oldalán is egy-egy ugyanolyan kialakítású ablak található.A négyzetes toronyhoz csatlakozik a téglalap alaprajzú hajó, amelyen délről három, a szentély keleti oldalán egy csúcsíves, a szentély déli oldalán egy kerek ablak található. A hajó északi és déli oldalán az íves díszítésű téglapárkányzat egy része fennmaradt, valamint az ezeket lezáró kőkonzolok. Ezek közül három emberfejes, egy pedig egyszerű, sima konzol.A templom építőanyaga főleg tégla, kis részben kő és tégla vegyes falazású. Az alapok, a lábazatok, a sarokarmírozások, a bejárat és ablaknyílás keretek - a körablakon kívül - kőből készültek. A szentély keleti ablakának könyöklőjét még a középkorban lefaragták, mert Aquila János 1377-ben, a belső kifestésekor követte a lefaragás vonalát.A szentély északi oldalán állt a pasztofórium, felső részén díszesebb oromzattal. Rómer Flóris írja: Legnagyobb részét nemrég ellopták úgy, hogy csak háromszögű oromzata, középett ötszirmú rózsával, és a két csúcstornyocska maradt meg. Ránk sem maradt több, sőt körülötte a faliképek végig lepusztultak. Ez igazolja, hogy a fülke a falfestmények elkészülte után került kialakításra. A templomot körben árok és sánc övezte.A templom alapos régészeti, művészettörténeti kutatás után került helyreállításra, ami 1966-ra fejeződött be. Ezután került sor a freskók helyreállításának munkájára.Mi maradt ránk Velemér falképeiből?Nagyon sok értékes rész elpusztult, ám a viszontagságok ellenére felismerhetően birtokoljuk a szentélyben a piktor térdelő önarcképének töredékét, Márk evangélista oroszlánját, Máté evangélista angyalának töredékét, János evangélista sas madarát, Lukács evangélista ökrének kevés maradványát, az Angyali üdvözlet jelenetét, a lelkeket mérlegelő Szent Mihályt; a hajó északi falának alsó mezőjében a királyok vonulását, Szent László és Szent Miklós képmását; a déli falon Szent Erzsébet, a nyugati falon a Palástos Madonna ábrázolásait.A templom közelében lévő temetőben érdekes református fejfák láthatók még.

Árpádkori templom - Őriszentpéter

Nevét a Szent Péter-templomról kapta. A település legrégebbi épülete a Templomszeren áll, védőszentje Szent Péter apostol. Szabadon álló, egyhajós, a hajónál keskenyebb szentélye félköríves záródású. A torony a nyugati homlokzatból kilép, a szentély északi oldalán sekrestye áll. A hajó nyugati végében egy középoszlopos, két nyomott íves román karzat, oldalfalain két, illetve három ülőfülke látható. A nyugati oromfalat a torony tagolja, melynek harmadik szintjén körablak látható, a harangok szintjén középoszlopos ikerablakok félköríves záródással, fölötte vakívsoros párkány, a torony cseréppel fedett, gúlasisakos. A déli homlokzatán a kapu gazdag román, egylépcsős bélletű, pálcatagos, félkörív záródású, a homlokzaton különböző méretű és bélletű résablakok és lizénák láthatók. A XVI. században a protestánsok (reformátusok) tulajdonába került, csak az ellenreformáció idején, 1730-ban lett ismét a katolikusoké. Különösen figyelemre méltó a templom bélletes kapuzata. A templomot 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Ennek nyomai ma is jól látszanak. Az erődítményt Kanizsa eleste (1600) után tovább erősítették. Ebben az időben az Őrség ún. hódoltsági terület lett, amely egyaránt adózott a töröknek és a magyar földesúrnak. A törökök fosztogatását a magyar földesurak a megerősített udvarházakba, váracskákba telepített hajdúkkal próbálták megakadályozni. Ezen kis váracskák „castellumok” közül a legjelentősebb az őriszentpéteri volt, ahol 30-40 hajdú tartózkodott. (A hajdú kifejezés itt és ebben a korban a földesurak és javaik védelmében gyalogos katonai szolgálatot vállaló környékbelieket jelentette. A hajdúk a szolgálatért cserébe csekély kiváltságot is kaptak.)A templomot valaha díszítő román kori freskók nagy része elpusztult, csupán a déli külső falon található néhány töredék. A hajóban és a szentélyben látható bibliai idézetek a XVII. században készültek. Néhány méterre a templomtól a nyolcvanas években középkori téglaégetőt is feltártak, föléje védőépületet húztak. Jelenleg méltatlanul elhanyagolt állapotban van. Szabadon látogatható.

Bárkás-tó - Ispánk

Batthyány kastély - Csákánydoroszló

A község legjelentősebb látnivalója a Batthyány-kastély és parkja. A Batthyány család 1525-ben jutott Csákány birtokába. A török előretörésének megakadályozására 1598-ban erődöt építettek a Rába hídjának ellenőrzésére és védelmére. Az eredeti épület négyszög alapú volt, középen a ma is látható emeletes kaputoronnyal. A XVII. században 100 körül mozgott a várban szolgálatot teljesítő lovasok és gyalogosok száma. 1664-ben, a szentgotthárdi csata előtt a törökök sikertelen átkelést kíséreltek meg itt, a Rábán. A török kiűzése után Csákány vára hadászati fontosságát elvesztette, védműveit elbontották. 1730 körül a kastélyt barokk stílusban átépítették, az évszázad közepére pedig elnyerte ma is ismert formáját. A Batthyány család grófi ága (németújvári) lakott ebben az épületben. A kastély barokk kertjét a XVIII. században alakították ki. Az 1800-as évek első évtizedeiben a kor ízlésének megfelelően tájképi kerttel egészítették ki. Mindezek ma már csak apró részletekben fedezhetők fel a kastélytól északra.

Békeliget - Ispánk

Evangélikus templom - Hodos

Szent András tiszteletére épült román kori temploma a múlt században leégett, falait lebontották. Az evangélikus templom at 1800-as évek közepén épült. Az itteni evangélikus lelkészek egyaránt szolgáltak a magyar Hodoson és a szomszédos, nagyobb részt szlovén (vend lakosságú Salbán (Salovci). Két múlt századi lelkészt, Czipot Györgyöt és Kardos Jánost az irodalomtörténet is számon tart.

Fazekasház - Magyarszombatfa

A múlt századi, három helyiségből álló szegényparaszti házat 1974-ben állították helyre, majd 1996-ban újították fel. A hajdani mezőgazdasággal foglalkozó paraszti fazekas család otthona tulajdonképpen száz évvel korábbi állapotban maradt meg.

Fekete-tó - Farkasfa

Vízfolyásokban, forrásokban gazdag a táj, természetes állóvizeinek száma viszont csekély. Legismertebb a Szentgotthárd-Farkasfa határán található Fekete-tó, mely ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, hanem tõzegmohás dagadóláp. Szigorúan védett terület.

Harangláb - Magyarszombatfa

1978. óta Gödörháza Magyarszombatfához tartozik. Régen úgynevezett kiscsoportos település volt. A falu nagy részének a gerencsér mesterség biztosította a megélhetést, oly mértékben, hogy egy falucsúfoló mondóka szerint "Gödörházán mindenki gerencsér, csak a biru bugyiga csinálu." (A tájnyelv szerint a bugyiga cserépkorsót jelent.) A település épületei már alig őrzik a hagyományokat, csupán a XIX: századból (1790 körüli időkből) való szoknyás fa-haranglábat sikerült az utókornak megmenteni. A talpakra épített, négyoszlopos harangláb talpait a "szoknya" sarokoszlopait tartó talpkoszorúba csapolták. A torony oszlopait felül koszorú fogja össze, erre támaszkodnak a toronysisak szarufái. A sisak alatt található a harang. A harangláb nem eredeti helyén áll, a tájjal való egysége szerencsére megmaradt. Helyreállítása az 1970-es években történt.

Harangláb - Kercaszomor

Rövid történelmi előzmény: az I. világháborút követő fegyverszüneti egyezmény ellenére Szomoróczot a délszláv állam katonasága elfoglalta. 1920-ban bátor kerczai határőrök és civil férfiak a szomorócziakkal összefogva kiűzték a megszálló katonákat a Trianonban megállapított határon túlra, Domonkosfáig. A küzdelem és kitartás eredményeképpen 1922. február 9-én megtörtént a visszacsatolás. A község lakói nagyra értékelték a felkelők hősiességét és annak emléket kívántak állítani. Az emlékállítás egybe esett a község azon törekvésével, hogy pótolni kellett az első világháború alatt államilag fegyver és lőszer gyártásra minden községtől, ellenszolgáltatás nélkül igénybe vett (az el-"rekvirált") harangokat.Még a megszállás éveiben gyüjtést indítottak harangra. A pénzbeli felajánlásokat a megszállásra tekintettel többségében dinárban tették, de szerepelt közte magyar korona is. A harangot Sopronban öntötték 35.822 koronáért. Sopronból vasúton szállították Dávidházáig (később Bajánsenye része lett), onnan pedig fogattal a helyszínig. A harang állítás összes költsége - beleértve az öntési díjat is - 37.779 korona volt. A harang pótlása jól szolgálta a hősi cselekedetre való emlékezést is. Szomoróczon az új harangot a visszatérés első évfordulóján 1923. február 9-én szentelték fel, Horváth Ferenc plébános és Hódossy Lajos lelkész. Az emlékharangon a következő felirat olvasható: "Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomorócz község lakossága 1922. évben."A harang elhelyezését biztosító Szoknyás haranglábat Szomorócz református lakói 1877-ben építették. A boronafalú műemlék harangláb négy harangoszlopát hevederek kötik össze, ferde kötések erősítik meg. Középen lévő egyetlen oszlop biztosítja a harang felfüggesztését. A szoknya cseréptetővel fedett.

Harangláb - Pankasz

Temploma nincs, különösen értékes műemléke az 1754-ben állított református „szoknyás” harangláb. Az építmény a település legmagasabb dombján, egy lejtős gyümölcsös tetején áll. Négy harangtartó tölgyfa oszlopa egymást keresztező tölgyfa talpon áll, a tölgyfa talpak tartják a szoknya tíz oszlopát is. Az összes oszlopot két irányba ducok és könyökfák merevítik ki és koszorúgerendák fogják össze. Ezekre támaszkodnak a szoknya szarufái. A harangtartó oszlopokat a szoknyatető két koszorúgerendázata között andráskeresztek is kimerevítik. A szoknyatatő zsúp a harangtorony sisakjának fedése fazsindely. Az építmény fa szerkezetei nélkülöznek minden díszítést. A felhasznált fa természetes színével, bárdolt vagy simított felületével, tökéletes sazerkezetével, jó arányával a szerkezet és forma egységéről tanúskodik. Műemléki helyreállítására 1965-ben került sor. Érdekessége, hogy a toronytörzs és a sátortető szerkezeti részei jó állapotban voltak, így az idők folyamán elpusztult szerkezeti elemeket a harangtorony lebontása nélkül cserélték ki.

Hármashatár - Felsőszölnök

Hársas tó - Máriaújfalu

Vízfolyásokban, forrásokban gazdag a táj, természetes állóvizeinek száma viszont csekély. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentõs mesterséges tavakat hoztak létre, mint a Hársas-tó, a Vadása-tó és a Himfai-tó.

Himfai parkerdő - Felsőmarác

Kapornaki tájház - Kapornak

A tájházat, (Őrségi Néprajzi Gyűjtemény) 1997-ben avatták. Elkészítése széleskörű összefogással valósult meg. A házat Skerlák Sándor és Ferenc Amerikában élő nagybátyjuk támogatásával építették a XX. század első harmadában téglából, cseréptetővel. A ház akkoriban a környék egyetlen nagyobb teljesítményű pálinkafőzdéjét rejtette magában. Az épület lakrésze, mely nyitott verandából megközelíthető, keskeny folyosóból nyíló, kemencés, mászókéményes konyhából, kamrából, s két kályhás padolt szobából áll, fogadta be a Hodosról, Domonkosfáról és Kapornakról gyűjtött néprajzi tárgyakat. Faragókamra, a fához használatos szerszámokkal, a földműveléshez szükséges eszközök, méhest kasokkal, terménytárolókat, kópicokat láthatunk. A szobákban a hodosi Könye család archív fotóinak, iratainak és magyar könyvészeti hagyományainak válogatott darabjai tekinthetők meg. A konyhában stelázsi, rajta bádog és cserépedények, alatta "zsíros vindöl", és tejeskanna, falba épített téka, benne üvegneműk és étkészlet. A folyosón menyasszonyi láda, sótörő, hajdinaőrlő kézimalom, kölestörő mozsár. Mindezeken kívül még nagyon sok berendezési tárgy, melyek mind a régi paraszti életforma fontos kellékei voltak. A gazdag kiállítási anyag féltve őrzött kincseit a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet bíztatására, szegedi néprajz szakos egyetemi hallgatók és a vas megyei kutatók rendezték be, tették értékes élménnyé a házba látogatók számára.2003. nyarán befejezték a régi pálinkafőzde felújítását.

Katolikus templom - Nagyrákos

Katolikus templom - Alsószölnök

A templom új, klasszicizáló stílusban épült 1815-ben. A Fő utcára komponált főhomlokzata felett emelkedik a torony. Egyhajós, szentélye a hajónál lényegesen keskenyebb és egyenes záródású, hozzá sekrestye kapcsolódik. A bejárati ajtó egyenes záródású, a torony alsó és felső ablaka, valamint a hajó ablakai szegmentív záródásúak. A torony középső ablaka és a bejárat melletti ablakok kör alakúak; felettük szoborfülkék láthatók. A bejárati homlokzaton a főpárkány alatt kronosztikonos felirat. A torony íves órapárkány, felette, felső harmadában harang alakú, nyolcszögű, bádogozott sisak. A hajó két csehboltszakaszos, a szentély egyetlen csehboltozat. A diadalív kosáríves és magas felfalazással kialakított. A három ívnyílásos karzat falazott. A sekrestye alatt feltehetően kriptának szánt pince található. Az épület homloktatai fejezetes lizénákkal tagoltak. A bejárati honlokzaton a sarkokon egy-egy, a hajó oldalán négy-négy, a diadalív feletti sima oromfal oldalán is egy-egy, a szentélyen mindhárom oldalon két-két lizéna található. A főpárkány a hajón és a bejárati homlokzaton is összefogja a fejezeteket. A szentély alacsonyabb, ennek főpárkánya is körülfutó. A főhomlokzat tört vonalú, meander díszítéssel és csonka timpanonnal kialakított, a diadalív feletti oromzat teljesen sima, éppúgy, mint a szentélyé. 1968-ban tatarozták.

Katolikus templom - Apátistvánfalva

Késő barokk, római katolikus műemlék temploma 1786-ban épült, 1894-ben bővítették sekrestyével. Egyhajós templom, a homlokzatból rizalitként kilépő gúlasisakos toronnyal. A homlokzat a sarkokon falsávokkal tagolt, a hajó ablakai félköríves záródásúak, a tornyon egy ovális, az oromfalon két kerek szalagkeretes ablak van. A hajó két-, a szentély egy csehboltszakaszos. A templomban barokk oltárt és szószéket találunk. Harding Szent István apátnak ajánlották, az ő neve jelenik meg a falu elnevezésében is.

Katolikus templom - Szentgotthárd

Magyarország harmadik legnagyobb barokk temploma, a város egyik jelképének tekinthetõ. A város barokk temploma és a kolostor 1748-64 között készült Franz Anton Pilgram bécsi építész irányításával. Tornya 60,5 m magas. A kupolák freskóin id. és ifj. Dorfmeister István a szentgotthárdi csatát ábrázolta. Schrezenmayr Gáspár ciszterci barát 40 év alatt faragta ki a fekete intarziás tölgyfa padokat. A barokk épületegyüttest Matthias Grusner laikus szerzetes és a már erõsen korosodó id. Dorfmeister István freskókkal, Josef Schnitzler faszobrokkal díszítette. A kolostor keletrõl mutatja a legszebb arculatát. Az épület belsejében ezen az oldalon a könyvtár és az ebédlõ található, szintén Grusner falfestményeivel. A templomtól északra áll az úgynevezett magtártemplom. A XII századi alapokra épített templomot erõdítménnyé alakították át. 1605-ben az itt dúló csatározások során felrobbantották, majd újjáépítése után plébániatemplom volt a barokk templom felépítéséig. 1988-óta a városi színház szerepét tölti. A kolostoregyüttes körül található a város legnagyobb közparkja a Várkert. A helyi védettséget élvezõ terület egy angolparkból és egy jelenleg rekonstrukció alatt álló barokk parkból áll. A Várkerthez csatlakozik a városi strand területe. A barokk mûemlékegyüttes elõtti kisebb parkban található Széll Kálmán szobra, aki meghatározó alakja volt Szentgotthárd XIX. századi fejlõdésének. A város barokk fõtere a Széll Kálmán tér. Itt üzletek és hangulatos vendéglõk mellett láthatjuk az alapító III. Béla szobrát is. A városkép meghatározó épülete a Vörösmarty Mihály gimnázium, amely a megye elsõ világi gimnáziumaként kezdte meg mûködését 1895-ben. A város központjától nem messze találhatóak a Rába és a Lapincs folyók. Az ide látogató kenusok magyarországi induló állomása Szentgotthárd. A fõtérrõl a Hunyadi János utcán haladva a Pável Ágoston Múzeumhoz érkezünk. A múzeumban helytörténeti és nemzetiségi kiállítást tekinthetnek meg a látogatók.

Középkori téglaégető - Őriszentpéter

A Templomszer árpádkori római katolikus templomáról nevezetes, melyet mély árok és kettős sánc övez. Az egykori várfalhoz a téglákat a templomdomb alatt álló, eredeti formájában helyreállított téglaégetőben égették ki.

Pityerszer - Szalafő

Pusztatemető, Református templom - Kercaszomor

A két –egykoron önálló- község között állt Szent Venceszláv tiszteletére épült templomot már 1208-ban említi oklevél. E védőszentnek, a csehek patrónusának kultusza a XI.-XII: századtól kezdődően terjedt el nálunk.A templom a magyar szállásterület szélén épült, tőle délnyugatra a Muráig, korábban lakatlan határövezet, a gyepüelve húzódott. A Kercsice (Kiskerka patak) völgyében élő őrök (speculatores) egyházashelye volt. Itt vezetett Olaszországba az a fő országút, amely a Kiskerka-patak melletti őrök állomáshelyénél, a Vaskapunál fordult el, majd a Szent Vencel templom előtt folytatódott, onnan pedig a templomhoz tartozó korai vásáros helyre, Szerdahelyre érve haladt tovább a Muráig.z őrök temploma a környék fő tájékozódási pontjául szolgált. 1389-ben Domafölde falu határjárásakor a falu elhelyezkedését úgy adták meg, hogy a Szent Vencel templomának közelében lévőnek mondták.A XV. században az Őrség három fő egyházashelyeinek egyike, Őriszentpéter és Hodos mellett. Mohács után (1526) még jó ideig virágzó plébánia, hiszen a szentviszló templomhoz 4 jobbágytelek tartozott.1549-ben már csak két zsellér szolgálta a papot. A telkek 1575-ben is megvoltak, de 1588-ban már lakatlanul álltak. A török hódoltság végén (1664-1690) a templomot kanizsai tatár csapatok felgyújtották. A romos épületet a kerczaiak és szomorócziak hozták rendbe (1698). Kisméretű keletelt téglatemplom volt, erős toronnyal és boltíves szentéllyel. Előtte vásárokat tartottak, melyből az egyháznak volt némi jövedelme. Az ellenreformáció idejében a templom a katolikusoké lett, bár a lakosság továbbra is kitartott református hite mellett. II. József császár türelmi rendelete (1781) után a templom végromlásra jutott. Tégláit a reformátusok elhordták a falun belül épített új templomukhoz (1790),melynek faluvégi temetőjében még láthatunk néhány öreg fejfát, amit itt „sökfának” neveznek. A harangot a plébános tartotta magánál. A romoknál lévő régi temetőt egy ideig még használták, végül az is megszűnt 1844-ben.A XVIII. század végén lebontott épület nyomai ma is látszanak a Pusztatemető területén. A romok az Őrség legrégibb szakrális helyét jelölik.

Református templom - Nagyrákos

Református templom - Bajánsenye

A település kiemelten védett épülete - a falu közepén - a református templom, melyet 1821-ben szenteltek fel. Ennek előzménye: Senyeháza lelkes református gyülekezete 1804-ben elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy leváljon az őriszentpéteri anyaegyházról. Előbb fából oratóriumot készíttettek, majd iskolát alapítottak, végül megépítették az új templomot. Az önállóság fő szorgalmazója a gyülekezet presbitere, Nemesnépi Zakál György volt.A lelkészi hivatalban értékes iratanyag található a település és az Őrség múltját illetően.

Református templom - Őriszentpéter

A városszeri református templom későbarokk alkotás, a türelmi rendelet után, 1790-ben épült. 1783-ban már önálló anyaegyházként működött. Egyhajós, téglalap alaprajzú, a bejárati homlokzat előtti toronnyal, ennek földszintje nyitott, három oldalról félköríves záródású bejáratokkal. A torony homlokzatai a kórus szintjén egy, a padlás szintjén három, a harangok szintjén négy félkörív záródású ablakkal áttörtek, az órával kialakított főpárkány felett gulában végződő hagymasisak. A templom öt keskeny csehsüveg-boltozattal fedett, a templomtér két rövidebb oldalán fa karzat áll. Az orgonaház és a szószék provinciális copf alkotások.

Református templom - Szentgyörgyvölgy

A Zala megyei falu a templom titulusáról kapta a nevét, amely ma is Szent György. Az 1787-ben, Szalay János prédikátorsága idején épült templom, akkor még torony nélkül, a régi életmód hű tükre: belseje téglapadozatos, kékre festett famennyezete, karzata helybéli asztalosok munkája. A tornyot 1805-ben emelték. A templom berendezés és festése, híres felhős-kazettás mennyezete a XIX. század első harmadában készült és teljes felújítása 2003-ban fejeződött be, Nagy Dániel református lelkész kitartó és lelkes munkájának köszönhetően.

Sigray kastély - Ivánc

A kastélyt 1740-1745 között a meglévő alapok felhasználásával az új földesúr, báró Sigray Károly építtette, apja surányi kastélyának mintájára. A külső 1870 körül eklektikus, a belső 1920-ban szecessziós stílusjegyet kap. A jelenlegi egy emeletes, manzárdos épület a szombathelyi Brenner János építész építette. 1910-ben a kastély és épület-együttesei már villamos árammal voltak ellátva, az áramot a Rába árterében felépült alpesi stílusú erőmű szolgáltatta. A nagykastélyt megtekintve, említésre méltó a földszínten, az épület keleti szárnyán lévő könyvtár, s a mellette lévő kápolna. Ezek a helyiségek ma is szinte eredeti szépségükben pompáznak.A háború szerencsére nem okozott károkat sem az épületben, sem a parkban. A kastély kapuján amerikai zászló lengett, ugyanis gróf Sigray Antal felesége amerikai állampolgár volt, így elkerülte az orosz csapatok "látogatását". Gróf Sigray Antal a XX. század egyik legérdekesebb életpályájú politikusa. A kommün után Nyugat-Magyarország kormánybiztosa, majd legitimista politikus. 1937-ben, mint a Főrendi Ház tagja, a fasizmus ellen összefogott a baloldallal. Ezért őt a Gestapó 1944. március 19-én letartóztatta és koncentrációs táborba, Mauthausenbe hurcolták. Onnan már betegen, testileg-lelkileg megtörve szabadult, de többé nem járt már Iváncon. 1949-ben halt meg Amerikában. Szobra a kastély előtti emlékparkban látható. A gyönyörű parkban található Magyarország legnagyobb tulipánfája.A kastély 1950-ben került állami tulajdonba. Napjainkban szociális célokat szolgál, értelmileg akadályozott fiatal és idős emberek számára nyújt otthont, menedéket.

Szent András templom - Szőce

A templom a XIII. században épült, majd a XIV: században átépítették. Védőszentje Szent András. Két építészeti stílus jegyei találhatók az épületen. A megközelítően négyzet alakú templomhajó román kori falain látható három félköríves záródású résablak, kettő a nyugati homlokzaton, egy a délin. A gótikát a nyocszög három oldalával záródó szentély képviseli. Ablakai kőbélletesek, mérművesek. A szentélyhez illesztett támpilléreket szintén az utóbbiakkal együtt emelték.

Szent Miklós-Katolikus temlom - Ivánc

A római katolikus templomot gróf Sigray Antal építette 1913-ban Hendrich Antal tervei szerint, aki Kós Károly zebegényi templomát tekintette mintaképnek. Stílusában harmónikusan ötvöződik a századeleji magyar szecesszió, az erdélyi népművészeti hagyományokkal. A templom belső egyszerű meszelt falai kiemelik a színes üvegablakokat, amelyeken szentek és liturgikus jelképek láthatók. Az épület kívül és belül is gazdagon díszített népművészeti motívumokkal. A templom falára azt a jelmondatot vésték: "Buzgósággal és hűséggel", melyet ma is életelvünkké tehetünk! Ivánc és templomának történeteA plébánia alapítása az Árpád-korra megy vissza. A gyakori német betörések megakadályozására a királyok az ország nyugati határára katonai szolgálattal tartozó „szabadalmas őrállókat”, őröket telepítettek. Az ország határát jelentő erdőségekből és mesterséges torlaszokból álló ún. „gyepű” Szent László király idejében – a történészek egyöntetű véleménye szerint – a Gasztony-Lugos-Szalafő vonalon húzódott. Az ettől nyugatabbra eső gyéren lakott őserdő, a „gyepűelve” a Franciaországból behívott cisztercita rend 1183-as szentgotthárdi monostoralapításával kezdett benépesülni. Ivánc ekkor – Viszák községgel együtt – a Miskolc nembéli Domonkos báné volt. Fia, Bors alapította a Sopron megyei kedhelyi vagy borsmonostori apátságot. Végrendeletében Bors ispán – fiú örököse nem lévén – a Vas megyében fekvő Ivánc és Viszák nevű birtokait és az apátság védnökségét IV. Béla királyra hagyta. Az Árpád-kori alapításra utalnak a szakértők szerint az 1910-ben lebontott Hegyhátszentmárton filiális templomának faragott kövei. Ivánc kis román kori temploma első ismert birtokosa, Domokos bán és fia, Bors ispán idejében épülhetett. A múlt század híres régésze, Rómer Flóris a Lugos-völgyi halomsírokat kutatva 1863-ban átutazott a falun és lerajzolta a templomot. Ez a rendkívül értékes dokumentum sok adatot szolgáltat: a nyugat-dunántúli falusi templomépítészet sorába tartozó téglaépület egy természetes dombon állt, szentélye „keletelt”, keletre nézett. Félköríves szentélyzáródása, kis román kori ablakai alapján a tatárjárás előttre tehető építése. Az 1698. március 5-én végzett Kazó-féle Visitatio Canonica, továbbá az 1831. május 31-i hivatalos látogatás felsorolja az ivánci plébánia filiális községeit. Az utóbbi irat szerint ezek a községek a következők: Morácz Himfamajorral (félórányi távolságra van az anyaegyháztól), Rábatótfalu (háromnegyed óra járásnyira), Hegyhátszentmárton Németfaluval (negyedóra járásra) és Viszák, Lugos-majorral (másfél óra távolságra van Ivánctól). A plébánia története egyezik az Őrség történetével. Vitnyédi N. István: Az áldozat c. történelmi regényében (Bp.1942.30.old) azt írja, hogy IV. Béla király, amikor a tatárok elől Dalmáciába menekült, az ivánci sírba bocsátotta Kálmán herceg tölgyfa koporsóját. Ezt az adatot mint helytörténeti érdekességet említi C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula: Vasi műemlékek c. könyve is (Szombathely, 1983.). Vitnyédi N. István könyvében semmiféle forrásra nem hivatkozik. Ivánc első, oklevélben egyházas helyként történő említése 1353-ból való. Egy 1418-ból származó oklevélben a templom Szent Miklós titulusa szerepel. Egy másik – 1436-ból való – oklevél megemlíti Bereck nevű plébánosát. 1499-ben is említik plébániáját. Mivel a török időkben erre is vitt a hadak útja, a plébánia átélte a háború minden pusztítását. Különösen sokat szenvedett a körmendi és a szentgotthárdi csata (1664) során. Ekkor a törökök a templomot és plébániaalakot az egész községgel együtt felégették és a környező filiákat feldúlták. Németfalut, Alsó –és Felsőlugost, valamint Himfalvát teljesen elpusztították. A háborúk okozta szenvedéseket fokozták a hitújítással járó lelki békétlenségek is. A már említett Kazó-féle Visitatio Canonica megrenderítő képet tár elénk a plébániatemplom állapotáról: ezek szerint csak a templom falai és boltíves szentélye állnak. Abban az időben papja sem volt, s a 108 lakos közül, a gyermekeket nem számítva, mindössze öt felnőtt katolikus hívő volt. Az újjászervezés küzdelmeiről tanúskodik a templom egyik értékes kelyhe, amely ma is használatban van. Ennek talapzatán olvasható a következő felirat: Hunc calicem Ecclesiae in Ivánc ad fluvium Rába post exstirpatam Calvini haeresim dono obtulis 1674 FS. (Franciscus Sigray). E felirat szerint „kiirtották a kálvini eretnekséget…” De ez a megújulás csak rövid ideig tarthatott, mert – amint láttuk – 25 év múlva a Kazó-féle Visitatio Canonicában ennek nyoma sincs. A plébánia megújítása csak 1714. július 20-án következett be. Erről számol be az egyik anyakönyv első lapján talált, elfakult bejegyzés, amely szerint: „Kálvin eretnekségének ismételt exstirpatio-ja után Mélt. Ftő Kontor István győri vicarius generalis és Mélt. Gróf Batthyány Zsigmond kegyúr között létrejött megállapodás értelmében a csákányi plébánia egyesíttetett az ivánci plébániával és a Hegyháti Esperességhez tartozó rábamenti Iváncz első plébánosa Bosickó Pál lett, akit a Ns Ftdő Polgár László vasvári olvasó-kanonok ünnepélyesen bevezetett és egyházjogilag beiktatott 1714. július 20-án. ” A katolikus újjáéledést szemlélteti a plébánia összes híveinek száma a hozzá tartozó filiális községek katolikusaival együtt 1286, kálvinista pedig 164 volt. Csákány és Rábadoroszló 1714-től 1803-ig tartozott az ivánci plébániához. 1803-ban történt meg a csákánydoroszlói plébánia restaurálása. 1945. szeptember 1-jén Felsőmarác önálló lelkészség lett Viszák filiális községgel. 1988. szeptember 15-tel Felsőmarác újra az ivánci plébániához került: lelkipásztori ellátására az itteni plébános kapott megbízatást. A plébániatemplom történetéről és állapotáról az 1831-es Visitatio Canonica ezt jegyezte fel: „Hogy mikor és ki által építtetett az anyaegyház, nem tudni; annyit azonban mond egy régi hagyomány, hogy akkoriban mélt. Báró Sigray József elűzvén a helv. vallású lelkészt és kath. Plébánost állítván, az 1712. évben a templomot helyreállította. Ez a szilárd anyagból épült és mintegy 500 személyre való templom igen rászorul a javításra. Miért is a látogató püspök illően megkérte az özvegy grófné Kegyúrnő Őexcellenciáját, hogy a szükséges helyreállításokat mielőbb eszközölni méltóztassék.” Az időközben bizonyára megtörtént javítások ellenére a templomépület tovább rongálódott és az 1885. évi január elsején készített leltár szerint „nyomorúságos állapotban volt” (est in statu miserabili). A mai plébániatemplom építése1909-ben középhajója és a torony annyira megrepedezett, hogy a templom istentiszteleti célokra életveszélyessé vált. Ezért az akkori esperes-plébános – Horváth József – 1910. január 19-én 31. számú felterjesztésében engedélyt kért, hogy hétköznapokon a templom lebontása és az új megépítésének ideje alatt a plébánia egyik szobájában misézhessen. Az engedélyt István Vilmos szombathelyi megyéspüspöktől 1910. január 24-én megkapta. A régi templomot 1910-ben lebontották. Helyébe épült a mai háromhajós új templom 1913-1914-ben, alatta azonos alapterületű alsótemplom is van. A körmendi főszolgabíró 1911. szeptember 16-án kelt véghatározatában engedélyt adott gróf Sigray Antalnak a becsatolt tervek szerint a templom építésére. A kegyúri templomokra nézve országszerte kifejlődött joggyakorlat szerint a templom építéséhez szükséges anyagot a kegyúr szolgáltatja, továbbá ő fizeti a mesterembereket, ugyanakkor a kézi és igás napszámok a plébánia híveit terhelik. A templom tervezője Hendrich Antal műépítész tanár, aki Cegléden született 1878-ban és Budapesten halt meg 1960-ban. Felső építőipari iskolát végzett és a Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. 1905-1922 között a Fővárosi Iparrajziskolán az építészeti és díszlakatos tárgyak tanára. Díszlakatos tervezésére utal Iváncon a kapudísz, a keresztelőkút, a sekrestyecsengő tartója és a rácsok nagyon finom kidolgozású, tulipános kovácsoltvas munkái. Sok iparművészeti pályázat nyertese. 1907-től tervező építészeti tevékenységet folytat. A Mérnökegylet és a Mérnöki Kamara tagjai sorába fogadta. Jelentősebb művei: a pasaréti „Star” Filmgyár – Budapest, 1917-1922; az ivánci templom – 1911-1914; a balatonalmádi Yacht Klubház – 1924, továbbá rózsadombi villák és bérházak Budapesten. Az ivánci templom kivitelezői budapesti építőmesterek voltak: Blahó és Steinbeisz. A templomot 1914. június 13-án szentelte fel gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök. A templom leírásaA templom stílusa: magyaros szecessziós, székelyes elemekkel. Külsejében hasonlít a Kós Károly tervezte zebegényi templomhoz: méreteiben nagyobb és külső megjelenésében – leginkább főhomlokzatát tekintve – tükörképe annak. Mielőtt belépnénk, szóljunk pár szót az altemplomról is, mely külön érdekessége az épületnek. Valószínű, téli templomnak szánták, közösségi célokra épült, amerikai mintát tartva szem előtt. Az ötletet a gróf amerikai felesége adhatta. Ismeretes, hogy ott ma is szokásosak az istentiszteletet követő közös összejövetel, ahol a hívek találkoznak egymással, továbbá különböző rendezvényeiket is itt tartják. A templom teljes alapterületével megegyező nagyságú altemplom ma még kihasználatlan. Szakszerű szigetelés hiánya miatt 75 év alatt eléggé elvizesedett és elhanyagolt állapotban van. Jelenleg az a terv, hogy temetkezési helyet – kriptákat – alakítanak ki benn, s az ezek eladásából származó bevétel a templom fenntartásához is jelentékeny hozzájárulást biztosítana. Ha a főútról felmegyünk a templomhoz vezető lépcsőn, szembetűnik az épületből kiugró előtér, amelyet a népi építészet tornácnak is nevez. A boltíves tornác a paraszti építészet legvonzóbb motívuma lett, amelyet gyakran még a legszerényebb hajléknál is „kódisállás” formában építettek meg. A három oldalról bejárást biztosító előtér főhomlokzatán látható a Sigray család, a templomépítő kegyúri család címere. A címere jelmondatuk: Candore et fidelitate – Buzgósággal és hűséggel. Minden keresztény jelmondata lehetne. Ha belépünk a templomba, azonnal szembetűnik annak egyszerűsége. A meszelt falak színei: fehér, szürke és a lábazat szürkébb. Mindezt fekete színű kalotaszegi szalagdíszítés teszi hangulatossá, nyolcféle változatban. A templom színharmóniáját a színes ablakok adják. Összesen 44 színes ablak van a templomban. Ezekből 15 figurális, szenteket ábrázol, a többi 29 pedig dekoratív, liturgikus szimbólumokat, jelképeket ábrázol. A főoltár mögött levő színes ablak a templom védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja püspöki ornátusban, kezében könyv és azon a jótékonyságát jelző pénzeszacskó. Életéről annyit tudunk, hogy a kis-ázsiai Myra városának volt a püspöke. Az utolsó keresztényüldözés idején ő is sokat szenvedett, ezért a „hitvalló” kitüntető címet viselte. Megérte azt az időt, amikor az egyház sorsa jobbra fordult és ott a niceai egyetemes zsinaton. A történelem rendkívüli jótékonyságáról ismeri: a legenda szerint három szegény leányt úgy mentett meg a szégyentől, hogy ablakukon át éjjel pénzt dobott a lakásukba. Ezzel függ össze a gyermekek Mikulás-napi ajándékozása. Kr. u. 350-ben halt meg. A Szent Miklós-ablakképtől jobbra a szentélyben található még Páduai Szent Antal képe, katolikus hívő népünk kedvelt szentje. Kezdetben Ágoston-rendi kanonok, később ferences szerzetes lett. Nagyon ismerte a Szentírást, de tudását évekig titkolta. Népmissziók tartásával ért el hallatlan eredményeket. Utolsó éveit Páduában töltötte. Itt voltak csodás látomásai, amelyek során felkiáltott: Látom az Urat! A legenda szerint a gyermek Jézust is megölelhette. Így ábrázolja ablakunk is, karján a gyermek Jézussal. 1231-ben halt meg.(Valószínűleg nem véletlen, hogy a templom felszentelése Szent Antal ünnepén történt 1914-ben, hiszen az építtető kegyúr, gróf Sigray Antal az ő nevét viselte.) A szentély bal oldali képe Árpád-házi Szent Margitot ábrázolja. Az Árpád-házi királyok törzsének egyik legszebb hajtása, a középkori aszkézis egyik legtökéletesebb megvalósítója volt Margit. IV. Béla királyunk leánya, Boldog Kinga és Boldog Jolánta testvére, Árpádházi Szent Erzsébet unokahúga, domonkos apáca. A tatárjárás idején született a dalmáciai Klissza városában. Szülei Istennek ajánlották fel, hogy a nemzet megszabaduljon a tatár hordáktól. Margit a Nyulak szigetén ( a mai Margit-sziget) levő kolostorban élte le életét alázatos szolgálatban, imádkozva, testét sanyargatva és áldozatát az Anyaszentegyházért, továbbá a tatároktól még mindig fenyegetett nemzetért ajánlotta fel. 1270-ben halt meg. A szentély három ablakának ábrázolása alatt középen keresztmotívum található, míg a két oldalablak alján a grófi család címere. Az eredeti főoltár a szentélyben haraszti kőből készült. Ugyancsak haraszti kőből faragták az alsótemplom baldachinos oltárát is. A templom többi oltára fából készült. A szentélyből elindulva a templom déli mellékhajójába érünk. Itt található a Jézus Szíve-oltár. Oltárképe olajfestmény, egyidős a templommal, szerzője ismeretlen. A 140 x 320 cm-es vásznon Jézus látható, amint a földgömbön áll szeretettől lángoló szívét mutatja, amely annyira szerette az embereket, hogy önmagát adta értük. A liturgikus reform után ezen az oltáron őrizzük az Oltáriszentséget. Induljunk el a szentségi oltártól és a déli hajó színes ablakait keressük fel. Az első ablak Szent Józsefet ábrázolja, mégpedig nem a megszokott módon – karjában a kis Jézussal -, hanem a gyermek Jézust mellette láthatjuk, kezében a földgömbbel. Szent József Jézus nevelőatyja, Szűz Mária jegyese, aki Dávid király családjából származott. Kezdetben nem tudott a Fiúisten megtestesülésének titkáról, mert Mária alázatosságból hallgatott a titokról. Isten lépett közbe és angyala által Józseffel minden habozás nélkül magához vette Máriát. A Szentírás így jellemzi Józsefet: igaz ember volt, kétkezi munkával kereste kenyerét mint ácsmester, és így tartotta el családját. Jézus és Mária karjai között fejezte be életét még Jézus nyilvános fellépése előtt. Az egyház védőszentjeként tiszteljük. A mellette levő ablak Assisi Szent Ferencet ábrázolja. Ferenc kezében a szenvedő Jézust ábrázoló feszületet látjuk, mivel a Megváltó fáradhatatlan igehirdetésének jutalmául öt szent sebével – stigmáival – ajándékozza meg. Assisi Szent Ferenc az evangéliumi szegénység, az alázat és Isten-, felebarát- és természetszeretetének nagy szentje. Apja jómódú posztókereskedő volt a városban, Ferenc azonban nem akarta apja üzletét folytatni. A vidám természetű ifjúból komoly bűnbánó lett: a San Damiano-templom feszületének sugallatára önkéntes szegénységet fogadott. Testvéreinek nevezte az összes teremtményeket. Ő a ferences rend, a klarissza apácák rendjének, továbbá a világiakat egyesítő harmadrendű alapítója. 1226-ban halt meg. A mellékhajó középső ívének ablakpárosa Jézust ábrázolja, amint lángoló szívét mutatja, továbbá a Jézus Szíve tisztelet elindítóját, Alacoque Szent Margitot. Margit a vizitációs apácarend alapító tagja volt. Három magán kinyilatkoztatásával elindítója lett korunk áhítatának, a Jézus Szíve tiszteletnek. Egyben kifejtette és feltárta e tisztelet hittani alapjait és gyakorlati módját is. Az egyház jóváhagyta az első pénteki engesztelő szentáldozást. Alacoque Szent Margit 1690-ben fejezte be földi életét. A következő ablakunk Szent János apostolt és evangélistát ábrázolja. Ez az ábrázolás nem a megszokott szimbólummal, a sassal mutatja, hanem úgy, hogy melle előtt egy kelyhet tart. Ez a fajta ábrázolás Szent Jánosnál az utolsó vacsora kelyhére utalhat, de jelentheti a szenvedés kelyhét is. A Mester ugyanis előre megmondta Jánosnak, hogy majd neki is ki kell inni a szenvedés kelyhét. János Jézus legkedvesebb apostola volt. Ott állt Jézus keresztje mellett és a haldokló Jézus őré bízta édesanyját, Máriát: Íme a te anyád. A keresztényüldöző Domitianus császár Patmosz szigetére száműzte és itt írta meg az Újszövetség utolsó iratát, a Jelenések könyvét. A mellett levő ablakon Szent Rozália képét látjuk. Palermo védőszentje, Sinibaldi gróf leánya volt. A Monte Pellegrino remetéje lett, ahol kemény önmegtagadásban és imádságban élte le életét. 1160-ban halt meg. A templom északi mellékhajójának keleti végében van a Mária-oltár. A 140 x 320 cm-es oltárképet Závory Zoltán szilsárkányi festőművész festette 1987-ben. A kép a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja karján a gyermek Jézussal. Előtte térdel az első magyar keresztény család: Szent István király, aki felajánlja koronáját, kifejezve ezzel azt, hogy országát és népét Mária oltalmára bízza. Édesapja mellett térdel a fiatalon meghalt trónörökös, Szent Imre herceg, továbbá az édesanya, Boldog Gizella. A kép jobb oldalán látható még Szent Gellért, Imre herceg nevelője, aki a velencei Szent György-kolostorból jött hazánkba. Bakonybélben töltött remetesége után csanádi püspök lett. A kép felső terében két angyal áll, akik az Árpád-ház címerét tartják. A Mária-oltár melletti első színes ablakkép Szent László királyunkat állítja elénk. Az Isten küldötte volt ő a magyarok számára: rendbe hozta a zilált középállapotokat, megjavította az erkölcsöket s elhárította az országot fenyegető veszedelmeket. A magyar nép a lovagkirály példáján szerette meg igazán a keresztény hitet, amelyet uralkodása alatt véglegesen megszilárdított hazánkban. Életét sok legenda övezi, ami mind azt bizonyítja, hogy a magyar nép mennyire szívébe zárta. 1095-ban halt meg. Az ő idejében, 1083-ban történt István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatása, oltárra emelése. A magyar szentek koszorúját a következő ablakon Árpád-házi Szent Erzsébet képe zárja. II. Endre királyunk leánya. Már gyermekkorában eljegyezték Lajos thüringiai őrgróffal, ezért Wartburg várában nevelkedett. Őszinte vallásossága éles ellentétben állott környezete világias szellemével. Szent Ferenc szellemében élt szegénységben, jótékonykodott, ápolta a betegeket kórházában. Képünk a híres rózsacsodát ábrázolja: Erzsébet kezében kenyérrel, kötényében az illatozó rózsákkal. Érezte, hogy nincs helye Wartburg várában, ezért télvíz idején önként távozott onnan. Ferences szellemben élte le rövid életét: 24 éves korában már halott, s az egyház négy év múlva már szentté avatta. 1231-ban halt meg. Az északi hajó két középső ablaka is összetartozik: Máriát mint a Rózsafüzér Királynéját látjuk az egyiken, a másikon pedig Szent Domonkost, a szentolvasó imádság elterjesztőjét. A Szent Szűz a gyermek Jézust tartja kezében, Jézus pedig a rózsafüzért, amelyet felénk nyújt. Szent Domonkos a prédikátorok rendjének – a domonkosoknak – megalapítója. Spanyolországban született, s mint világi pap kezdte meg pályáját. Mint ormai kanonok, szíve vágyát követve megalapította a hithirdető domonkos rendet, elsősorban az albi eretnekség leküzdésére. A hagyomány szerint a Boldogságos Szűz az olvasóimádsággal ajándékozta meg és ennek az imádságnak a szellemét hagyta örökségül rendjére. Szent Domonkosnak nagy jelentősége van a missziós munka és a hittudományok ápolása terén is. Meghalt 1221-ben. Barat Szent Zsófia a következő ablak képe. Életéről annyit tudunk, hogy Jézus Szívének tisztelete mellett férfias erély és bölcsesség párosult benne. Valóságos nyelvtehetség volt: francia anyanyelvén kívül spanyolul és olaszul beszélt, szótár nélkül olvasott latinul és görögül. Mennyei sugallatra megalapította a Szent Szív rendjét, amely leányok tanításával foglalkozik. 1865-ban halt meg. Az utolsó ablak Szent Ágoston püspök-egyháztanítót ábrázolja. Ágoston fiatal korában világias, pogány szellemben élt. Saját maga írta meg élettörténetét Vallomások című világhírű művében. Ebből tudjuk, hogy édesanyja, Monika évekig imádkozott érte és sokat sírt miatta. Ezenkívül nagy hatással voltak rá Milánó nagy püspökének, Szent Ambrusnak beszédei. Megtérése után nagy tudását az egyház szolgálatába állította. Hippó püspöke lett, a keresztény ókor legnagyobb bölcselője és a nyugati egyház legzseniálisabb hittudósa. Meghalt Kr. u. 430-ban. Az északi mellékhajó nyugati végében van a grófi kastély kápolnájának fehér márványoltára, amely 1951-ben került a templomba. (A kastélyról külön fejezetben szólunk.) Az oltár felett látható az a Fájdalmas Szűzanya-kép, amely még a régi lebontott templomból való és a Mária-oltár képe volt. Valójában Pieta-kép, a Szent Szűz ölében tartja halott fia testét. Tekintetével az égre néz, anyai fájdalmában onnét vár és kap vigasztalást. A közel 300 éves kép festője ismeretlen. A kis kerek torony alatt van a szentsír-kápolna, a Pieta szobrával. A keresztről levett Jézus holttestét fájdalmas anyja ölébe fektetik. Itt található a keresztelőkút, amelynek alapja nyolcszögletű, négy oszlopon álló félgömb, haraszti mészkőből faragták és csiszolták. A fedő félgömb bronzdomborítás egy bárány alakjával. A félgömb felirata: Én megkeresztellek téged; az alsó félgömbön pedig: Az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében! A keresztúti stációképek Prokopp Péter Rómában élő magyar pap-festőművész olajképeinek reprodukciói. Templomunk orgonája a Rieger Orgonagyárban készült (Opus 1972). Két harang van a toronyban. A nagyharang 360 kg, öntette Ivánc község közönsége. Öntötték Seltenhoffer Frigyes és fiai harangöntő gyárában, Sopron – 1929 (5533. sz. ). Felirata: Zengő szavad zúgjon hegyen-völgyön át, /Hit és munka naggyá teszi a hazát. A kisharang 120 kg. Szent Miklós és Szent Fülöp tiszteletére készíttette gróf Sigray Antal 1913-ban. Öntötte Egry Ferenc Kisgejőcön. A toronyóra méretei: hossza 30 m, szélessége a mellékhajókkal 11 m, a főhajó magassága 10 m, a mellékhajóké 6 m. A torony 33 méter magas: téglaépítmény 22 m, sisak 10 m, kereszt 1 m. A templom látogatható naponta reggel 8 órától az esti istentisztelet végéig (nyáron este 8, télen este fél 7-ig).

Vadása tó - Hegyhátszentjakab

Völgyhíd - Nagyrákos